Példák

12 példahelyzet: tokiói ingatlan vásárlása, kezelése és eladása külföldi állampolgárként vagy külföldön élőként

Az, hogy mit kell ellenőrizni, és milyen sorrendben kell intézni az eljárásokat, attól függ, melyik országban vagy régióban él, miért vásárol, és hogyan finanszírozza a vásárlást. Ez a 12 elképzelt példa a gyakori megkereséseket mutatja be. Kezdje azzal, amelyik a legközelebb áll az Ön helyzetéhez.

Fő tudnivalók

Ez a 12 eset elképzelt példa, amely a hozzánk érkező megkeresések típusait mutatja be. Az esetek nem valós ügyfeleket vagy ügyleteket írnak le. Az összegek és a helyszínek csak szemléltetésül szerepelnek.

  • A Japánon kívül élő nem rezidenseknek japán ingatlan megszerzése után 20 napon belül jelentést kell benyújtaniuk a devizáról és a külkereskedelemről szóló törvény (外国為替及び外国貿易法) alapján (a továbbiakban: FEFTA szerinti jelentés), akkor is, ha saját használatra vesznek lakást, vagy öröklés útján szereznek ingatlant (a saját használatú lakás szerzésére a kötelezettség 2026 áprilisától terjed ki).
  • Bérleti jövedelem, ingatlaneladás vagy öröklés esetén gyakran japán adóbevallást kell benyújtani. A Japánon kívül élők ehhez adóügyi képviselőt (納税管理人; nōzei kanrinin) jelölnek ki.
  • A lakás megvásárlása vagy birtoklása nem jár vízummal vagy tartózkodási jogállással (在留資格; zairyū shikaku). A tartózkodási jogállás iránti kérelemhez bemutathatjuk Önt egy partner közigazgatási ügyintézőnek (行政書士; gyōsei shoshi), aki Japánban állami képesítéssel rendelkező, közigazgatási eljárásokat intéző szakember. A kérelem dokumentumait és az eljárást a közigazgatási ügyintéző intézi. A rövid távú turisztikai kiadás (民泊; minpaku) évente legfeljebb 180 napig lehetséges, és további korlátozások vonatkoznak rá a kerületi rendeletek és a társasházi szabályzat (管理規約; kanri kiyaku) alapján.
  • A pénzeszközöket a lakóhelye szerinti ország vagy régió szabályainak megfelelően utalja át. A pénzeszközök forrását ellenőrizzük. E szabályok megkerülésének módjairól nem adunk tanácsot.
  • A 2026. november 16-i állapot szerint Japánban nincs olyan jogszabály, amely a vevő állampolgársága alapján korlátozná az ingatlanvásárlást. A helyszínhez kötött bejelentések, a FEFTA szerinti jelentés és a bejegyzési kötelezettségek azonban továbbra is érvényesek.

1. eset | Külföldön élő szülők lakást vesznek a Tokióban tanuló gyermeküknek

Lakóhely
Sanghaj; mindkét szülő japán szempontból nem rezidens
Cél
Lakás a gyermeknek a tokiói egyetemi évek idejére; a diploma után bérbeadás vagy eladás
Példaingatlan
Használt társasházi lakás Bunkyo vagy Toshima kerületben, 1 hálószobával és nappali-étkező-konyhával (1LDK), kb. 40 m², hitel nélküli vásárlással
Fő szempontok
A szülő vagy a gyermek nevére szóló tulajdon, a FEFTA szerinti jelentés, a pénzeszközök forrása és átutalása, valamint a diploma utáni bérbeadás adózása

Először azt kell eldönteni, kinek a nevére jegyzik be az ingatlant. Ha a szülő a tulajdonos, a nem rezidens általi szerzésről 20 napon belül FEFTA szerinti jelentést kell benyújtani, saját használatú lakás esetén is. Ha az ingatlant a gyermek nevére jegyzik be, akkor is figyelembe kell venni, hogy a külföldi állampolgárságú nemzetközi diákokat a FEFTA szempontjából a Japánba érkezéstől számított 6 hónap elteltéig általában nem rezidensnek tekintik, így a vásárlás időpontjától függ, kell-e jelentést tenni. A két megoldás között a szülőktől kapott pénz utáni ajándékozási adó (贈与税), valamint az eladáskor fizetendő adók és az eljárások is eltérnek, ezért az adózási kezelést minden egyes esetben partner okleveles adótanácsadónk (税理士; zeirishi) vizsgálja meg.

Ha a gyermek csak lakik a lakásban a tanulmányai alatt, bérleti jövedelem nem keletkezik. Ha a diploma után bérbe adják, a bérleti díj japán jövedelemadó (所得税) alá esik, és a külföldön élő tulajdonos adóügyi képviselő útján nyújtja be az adóbevallást. Ha a lakást egy társaság béreli munkavállalói lakásként, vagy egy magánszemély irodaként vagy hasonló célra használja, a bérleti díj 20,42%-át forrásadóként (源泉徴収) levonják. Nincs levonás, ha magánszemély saját maga vagy hozzátartozói lakásaként béreli.

2. eset | Társasházi lakások vásárlása befektetésként külföldről

Lakóhely
Hongkong; japán szempontból nem rezidens
Cél
Bérleti jövedelem, majd kb. 10 év múlva eladás
Példaingatlan
2 használt garzonlakás Minato vagy Chuo kerületben, hitel nélküli vásárlással
Fő szempontok
Nettó pénzáramlás, a bérleti díj forrásadója és az adóbevallás, a külföldi átutalás, valamint az eladás adózása

Az összevetés a bruttó hozam helyett a nettó jövedelemre összpontosít: a bérleti díjból levonjuk a társasházi közös költséget, a felújítási alapba fizetett hozzájárulást, a bérleménykezelési díjat, az ingatlanadót (固定資産税), a biztosítást és az üresen állás miatti kiesésre képzett tartalékot. A jen és a lakóhelye szerinti ország vagy régió pénznemének árfolyam-ingadozása a vásárlásra és a kapott jövedelemre is hatással van.

Ha magánszemély saját maga vagy hozzátartozói lakásaként béreli az ingatlant, a bérleti díjból nem vonnak le forrásadót; ha viszont társaság béreli, vagy magánszemély irodaként vagy hasonló célra használja, a bérlő 20,42%-ot levon. Japán adóbevallást mindkét esetben be kell nyújtani, és a levont adót ebben a bevallásban számolják el. Eladáskor a vevő általában a vételár 10,21%-át levonja, kivéve, ha a vételár legfeljebb 100 millió jen, és magánszemély vásárolja az ingatlant saját maga vagy hozzátartozói lakásaként. Az adózás attól is függ, mennyi ideig volt az ingatlan az eladó tulajdonában.

3. eset | Második otthon Tokióban és rövid távú turisztikai kiadás

Lakóhely
Tajpej; japán szempontból nem rezidens házaspár
Cél
Évente néhányszor Tokióban tartózkodni, és amikor nem használják, rövid tartózkodásra kiadni a lakást
Példaingatlan
Társasházi lakás Shinjuku vagy Shibuya kerületben, 2 hálószobával és nappali-étkező-konyhával (2LDK)
Fő szempontok
A rövid távú turisztikai kiadás szabályai, a társasházi szabályzat és a szokásos lakásbérbeadástól való eltérések

Az utazóknak történő rövid távú kiadáshoz bejelentést kell tenni a kerületnél, és évente legfeljebb 180 napig folytatható. A kerületi rendeletek tovább korlátozzák, hogy mely területeken és mely időszakokban (a hét mely napjain és mely évszakokban) megengedett, és a korlátozások szigorodnak. Shibuya kerület 2026 júliusától kiterjesztette a korlátozott területeket, Shinjuku kerület pedig azt javasolta, hogy a lakóövezetekben és bizonyos más területeken általánosan tiltsák meg új rövid távú kiadási vállalkozások indítását, és a tilalom a hatálybalépése után 2 évvel a meglévő vállalkozásokra is vonatkozzon; ezt a javaslatot még nem fogadták el. 2027 áprilisától a tokiói szállásadó (宿泊税) a rövid távú turisztikai kiadásra is kiterjed: ha a szállásdíj személyenként és éjszakánként 13 000 jen vagy több, mértéke a szállásdíj 3%-a. A társasházi szabályzatok gyakran tiltják a rövid távú kiadást, és ahol a szabályzat tiltja, ott nem folytatható. Ha a tulajdonos nem tartózkodik az ingatlanban, a kezelést bejegyzett magánszálláshely-kezelő vállalkozásra (住宅宿泊管理業者) kell bízni.

Rövid távú turisztikai szálláshelyeket nem üzemeltetünk és nem kezelünk. Konzultáció keretében ellenőrizzük a társasházi szabályzatot és a rendeleteket, összevetjük a rövid távú kiadást a szokásos lakásbérbeadással (például legalább 1 éves bérleti szerződéssel vagy határozott idejű bérlettel (定期借家)), és megbecsüljük a fenntartási költségeket arra az esetre, ha az ingatlant csak a tulajdonosok használják.

4. eset | Lakásvásárlás lakáshitellel Tokióban dolgozó külföldiként

Lakóhely
Tokió; munkavégzéshez kapcsolódó tartózkodási jogállás, állandó tartózkodási jog nélkül
Cél
Otthon a vevő és családja számára
Példaingatlan
Használt társasházi lakás Setagaya vagy Suginami kerületben, 3 hálószobával és nappali-étkező-konyhával (3LDK)
Fő szempontok
A lakáshitelre való jogosultság, az önrész és a bejegyzéshez szükséges dokumentumok

Aki japán cégnél dolgozik és Japánban él, az a FEFTA szempontjából általában rezidens, így a szerzést nem kell bejelentenie. A lakáshitel megszerzése viszont nehezebb lehet. A Flat 35 (フラット35) lakáshitelt igénylő külföldi állampolgároknak például állandó vagy különleges állandó lakosi jogállással kell rendelkezniük. A banki lakáshitelre való jogosultság is függ a tartózkodási jogállástól, a Japánban töltött évek számától, a munkáltatótól, a jövedelemtől és az önrésztől.

Az ingatlan kiválasztása előtt egy pénzintézetnél tájékozódunk a várható hitelösszegről, és ezen a kereten belül keresünk. 2026. október 5-étől a magánszemélyeknek a tulajdonjog bejegyzésének kérelmezésekor a keresésre használt adatok részeként az állampolgárságukat is meg kell adniuk. A külföldi állampolgárok nevét latin betűkkel is fel kell tüntetni. A szükséges dokumentumokkal – például lakcímnyilvántartási kivonattal (住民票) és pecsétigazolással (印鑑証明書) – a bejegyzés menete nagyjából ugyanaz, mint a japán állampolgároknál.

5. eset | Külföldi cég lakóépületet vásárol munkatársai számára

Vevő
Szöuli cég, japán fióktelep nélkül
Cél
Lakás a Tokióba kiküldött munkatársaknak
Példaingatlan
8 lakásos kis lakóépület Ota vagy Shinagawa kerületben
Fő szempontok
A cég szerzési jelentése, a cégiratok és fordításuk, a társasági adózás és az épület kezelése

Japán ingatlant szerző külföldi cégnek is FEFTA szerinti jelentést kell benyújtania, amelyben megadja képviselője adatait és azt az országot, ahol a székhelye van. A bejegyzéshez a cég létezését és képviselőjét igazoló dokumentumok, valamint azok japán fordítása szükséges. Partner ingatlan-nyilvántartási szakemberünk (司法書士; shihō shoshi) előre ellenőrzi, mely dokumentumok elegendők. A cég bérleti jövedelmének és eladási nyereségének adózására a magánszemélyekre vonatkozóktól eltérő szabályok vonatkoznak.

6. eset | Ingatlankezelő cég váltása külföldről

Lakóhely
Szingapúr; japán szempontból nem rezidens
Probléma
A jelenlegi kezelő cég lassan reagál, és nem küld havi bevétel-kiadás kimutatást
Példaingatlan
Bérlő által lakott társasházi lakás Koto kerületben
Fő szempontok
A jelenlegi szerződés felmondása, a bérleti iratok és a kaució átadása, valamint a bérleti díjat fogadó számla

Először ellenőrizzük a jelenlegi kezelési szerződés felmondási feltételeit, többek között azt, hány hónapos felmondási idő szükséges. Bérlő által lakott ingatlannál az átadás kiterjed a bérleti szerződésre, a letétként kezelt kaucióra, a kulcsokra és a javítási nyilvántartásokra, a bérlőt pedig értesítik arról, hogy megváltozik a bérleti díj befizetésére szolgáló számla. Ha már kijelöltek adóügyi képviselőt, az éves adóbevalláshoz szükséges dokumentumok átadását is összehangoljuk.

Kezelési szolgáltatásunk keretében havi bevétel-kiadás kimutatást és éves összesítőt készítünk. Javítások előtt árajánlatot mutatunk be, és az Ön jóváhagyása után intézkedünk. Részletek: Az ingatlankezelő cég váltása (japánul).

7. eset | Örökölt tokiói ház eladása külföldről

Lakóhely
Los Angeles; japán állampolgár, aki japán szempontból nem rezidens
Helyzet
A tulajdonos megörökölte a Nerima kerületi családi házat, ahol a szülője élt, és nem kíván benne lakni
Fő szempontok
Az öröklés bejegyzése (相続登記), a külföldön beszerzendő dokumentumok, az eladás forrásadója és az adóbevallások

2024 áprilisa óta az örökölt ingatlant attól a naptól számított 3 éven belül be kell jegyeztetni, amelyen az örökös megtudja, hogy öröklés útján megszerezte. Ennek alapos ok nélküli elmulasztása legfeljebb 100 000 jen összegű, nem büntetőjogi bírságot (過料) vonhat maga után. Ez a kötelezettség a lakóhely szerinti országtól és az állampolgárságtól függetlenül érvényes. Az öröklésre irányadó jogot általában az örökhagyó állampolgársága határozza meg; ebben a példában a japán jog alkalmazandó, mert az elhunyt szülő japán állampolgár volt. A külföldön élő örökös a pecsétigazolás helyett például a lakóhelye szerinti országban beszerzett aláírás-hitelesítési igazolást használ. Hogy mely dokumentumok elegendők, azt az ingatlan-nyilvántartási szakember ellenőrzi.

Az a nem rezidens, aki öröklés útján szerez ingatlant Japánban, szintén köteles a szerzést követő 20 napon belül FEFTA szerinti jelentést benyújtani. Eladáskor a vevő általában a vételár 10,21%-át levonja, kivéve, ha a vételár legfeljebb 100 millió jen, és magánszemély vásárolja az ingatlant saját maga vagy hozzátartozói lakásaként. Az örökösödési adó (相続税) bevallását és az eladás utáni jövedelemadó-bevallást adóügyi képviselő útján nyújtják be, partner okleveles adótanácsadónk pedig megvizsgálja, alkalmazhatók-e különleges adózási szabályok.

8. eset | Kaphat-e vízumot, ha ingatlant vesz Japánban?

Lakóhely
Peking; japán szempontból nem rezidens
Megkeresés
A vevő azt hallotta, hogy ha lakást vesz Tokióban, olyan tartózkodási jogállást kap, amellyel Japánban élhet
Fő szempont
Az ingatlantulajdon és a tartózkodási jogállás kapcsolata

A japán ingatlan tulajdonlása nem jár tartózkodási jogállással vagy vízummal. A tartózkodási jogállás a Japánban folytatott tevékenységtől vagy a személyes jogállástól függ, és az ingatlanvásárlástól független kérelmet igényel. A tartózkodási jogállások fajtáit és feltételeit a japán Bevándorlási Szolgálatok Hivatala (出入国在留管理庁) határozza meg.

Vízumügyekkel nem foglalkozunk. A tartózkodási jogállással kapcsolatos kérdésekben a Bevándorlási Szolgálatok Hivatalának útmutatói nyújtanak tájékoztatást. A tartózkodási jogállás iránti kérelemhez bemutathatjuk Önt egy partner közigazgatási ügyintézőnek (行政書士), aki Japánban állami képesítéssel rendelkező, közigazgatási eljárásokat intéző szakember. A kérelem dokumentumait és az eljárást a közigazgatási ügyintéző intézi. Az ingatlanvásárlásról a vízumkérelemtől függetlenül érdemes dönteni, aszerint, hogy megfelel-e lakhatási vagy befektetési igényeinek.

9. eset | Új építésű garzonlakás fix bérleti díjas sublease-konstrukcióval

Lakóhely
Szingapúr; japán szempontból nem rezidens
Megkeresés
A vevőnek egy új építésű garzonlakást ajánlottak, amelyet azzal hirdettek, hogy a tulajdonos sublease-konstrukció révén fix havi bérleti díjat kap
Fő szempontok
Nettó pénzáramlás, a főbérleti szerződés (sublease) feltételei és a továbbeladási ár

A Japánban általában sublease-nek (サブリース) nevezett főbérleti konstrukcióban egy ingatlankezelő cég kibérli a lakást a tulajdonostól, és megállapodott összeget fizet neki. Ezt az összeget a szerződés alapján felülvizsgálhatják, így nem feltétlenül marad változatlan. Aláírás előtt írásban ellenőrizze a főbérleti díjat, a díjfelülvizsgálat időpontját és feltételeit, valamint a felmondási feltételeket.

Ha az új építésű ingatlant nem sokkal a vásárlás után továbbadják, a vételáránál alacsonyabb áron is elkelhet. Összevetjük a nettó pénzáramlását és a 10 év utáni becsült továbbeladási eredményét egy használt ingatlan ugyanezen adataival. Az összevetéstől függően azt is tanácsolhatjuk, hogy egyelőre ne vásároljon.

10. eset | Vehet-e ingatlant Japánba utazás nélkül?

Lakóhely
Vancouver; japán szempontból nem rezidens
Megkeresés
A vevő munkája miatt nem tud Japánba utazni, ezért a szerződéskötéstől az átadásig mindent külföldről szeretne intézni
Fő szempontok
Online ismertetés, a dokumentumok aláírása és hitelesítése, valamint az elszámoláshoz szükséges pénz

A fontos tudnivalók ismertetése (重要事項説明; jūyō jikō setsumei), amelyet engedéllyel rendelkező ingatlanügyleti szakember (宅地建物取引士) tart japánul, videóhívásban is történhet, a dokumentumok pedig az Ön hozzájárulásával elektronikusan is átadhatók (a hivatalos dokumentumok japán nyelvűek). Előfordulhat, hogy a bejegyzéshez szükséges dokumentumok a lakóhelye szerinti országban közjegyzői vagy más hitelesítéssel is elkészíthetők. Az ingatlanközvetítőnek, az ingatlan-nyilvántartási szakembernek és a banknak azonban saját követelményei vannak a személyazonosításra, az aláírásra és a fizetésre, így végül mégis szükség lehet egy japáni útra.

A vételárnak az elszámolás napján meg kell érkeznie az eladó számlájára. A külföldi átutalás a banki ellenőrzések miatt időbe telhet, ezért a szerződéskötés előtt megállapodunk arról, hogyan áll majd rendelkezésre a pénz az elszámolás előtt.

11. eset | Japán ingatlan kifizetése külföldön tartott pénzből

Lakóhely
Szárazföldi Kína; japán szempontból nem rezidens
Megkeresés
A vevő Kínában tartott megtakarításaiból szeretne fizetni
Fő szempontok
A pénzeszközök forrásának ellenőrzése, az átutalás útvonala és a lakóhely szerinti ország vagy régió szabályai

Ingatlanügyletnél az ingatlanközvetítő ellenőrzi a vevő személyazonosságát, az ügylet célját és a vevő foglalkozását. Az ügylettől függően a pénzeszközök forrását igazoló dokumentumokat is kérhetünk, például banki kivonatokat, öröklési iratokat vagy vállalkozás eladásáról szóló szerződést. Ugyanez az ellenőrzés vonatkozik a készpénzes (hitel nélküli) vásárlásra is.

A kriptoeszközökben teljesített kifizetésekre szigorú ellenőrzés vonatkozik. A pénzváltásra és a külföldi átutalásra a lakóhelye szerinti ország vagy régió szabályai vonatkoznak. Kérjük, olyan módon utalja át a pénzt, amely megfelel ezeknek a szabályoknak. A szabályokat megkerülő átutalási módokról nem adunk tanácsot, és nem vállalunk olyan ügyletet, amelyben a pénzeszközök forrása nem ellenőrizhető.

12. eset | Vásárlás Japánban, majd külföldre költözés és bérbeadás

Lakóhely
Tokió; Japánban dolgozó és élő külföldi állampolgár
Terv
Néhány év múlva hazaköltözni, és utána bérbe adni a lakást
Fő szempontok
Bejelentések a távozás előtt, bérleménykezelés és a lakáshitel feltételei

Japánból való távozása előtt jelöljön ki adóügyi képviselőt a jövedelemadóhoz, és legkésőbb a távozása napjáig jelentse be az adóhivatalnak (税務署). A Tokió 23 kerületében lévő ingatlanra kivetett ingatlanadó és más érintett adók miatt adóügyi képviselőjét a tokiói fővárosi adóhivatalnak (都税事務所) is jelentse be. Ha a külföldre költözéssel megváltozik a lakcíme, a címváltozást a változástól számított 2 éven belül be kell jegyeztetnie (ez a kötelezettség 2026 áprilisától érvényes; a külföldön élőkre nem terjed ki az a rendszer, amelyben a Jogügyi Hivatal (法務局) hivatalból frissíti a lakcímet). A társasházi szabályzat azt is előírhatja, hogy japáni megbízottat (国内管理人; kokunai kanrinin) jelöljön ki. Ha a lakáshitel még nincs visszafizetve, ellenőrizze, hogy a pénzintézettel kötött szerződése megengedi-e a bérbeadást vagy a külföldre költözést.

Ha a külföldre költözés után bérleti díjat kap, japán jövedelemadó-bevallást kell benyújtania. Ha a bérlő társaság vagy más, forrásadó levonására kötelezett bérlő, a bérleti díj 20,42%-át forrásadóként levonják, és azt a bevallásban számolják el. Nincs levonás, ha magánszemély saját maga vagy hozzátartozói lakásaként béreli az ingatlant. Segítünk összehangolni a távozás előtti teendőket, és Tokió 23 kerületében lévő ingatlanoknál vállaljuk a bérlőkeresést és a bérleménykezelést.

Konzultáció az Ön helyzetéről

Írja meg, melyik országban vagy régióban él, mekkora a költségvetése, vásárolni, kezeltetni vagy eladni szeretne-e, és mely környékek érdeklik. Válaszunkban jelezzük, mit érdemes ezután ellenőrizni. A szabályok és az adók áttekintését a külföldi állampolgároknak és külföldön élőknek szóló tokiói ingatlanvásárlási útmutatónkban találja.

Források: Pénzügyminisztérium (財務省): nem rezidensek japáni ingatlanszerzésének bejelentése (japánul), Nemzeti Adóhivatal (国税庁): Tax Answer 2880. sz. (japánul), 2879. sz. (japánul), 1923. sz.: adóügyi képviselők (japánul), Japán Turisztikai Hivatal (観光庁): a magánszálláshely-szolgáltatásról szóló törvény (住宅宿泊事業法) áttekintése (japánul), Igazságügyi Minisztérium (法務省): kérdések és válaszok a kötelező öröklési bejegyzésről (japánul), Japán Lakásfinanszírozási Ügynökség (住宅金融支援機構): a Flat 35 igénylési feltételei (japánul), Igazságügyi Minisztérium: a társasházi tulajdonról szóló törvény (建物の区分所有等に関する法律) módosításai, többek között a japáni megbízottról (japánul), Shibuya kerület: a rövid távú turisztikai kiadásról szóló rendelet módosításai (japánul), Shinjuku kerület: a rövid távú turisztikai kiadásról szóló rendelet tervezett módosításai (japánul), Tokiói Fővárosi Kormányzat (東京都): szállásadó 2027 áprilisától (japánul), Nemzeti Adóhivatal: 6567. sz., nem rezidenseknek nyújtott szolgáltatások és a fogyasztási adó (japánul) (2026. novemberi állapot)

Gyakori kérdések

Valós ügyfeleken alapulnak ezek az esetek?
Nem. Ezek elképzelt példák a gyakori megkeresési típusok bemutatására, nem valós ügyfelek vagy ügyletek. Az összegek, a helyszínek és a lakóhely szerinti országok vagy régiók is csak szemléltetésül szerepelnek.
Írhatok Önöknek magyarul?
Magyarul vagy angolul is írhat nekünk e-mailben, a kapcsolatfelvételi űrlapon vagy LINE-on. E-mailben általában japánul vagy angolul válaszolunk. Telefonos megkeresés csak japánul lehetséges. Videós konzultáció Zoomon, előzetes időpont-egyeztetéssel lehetséges japánul és angolul, valamint a Zoom lefordított feliratai (szimultán fordítás) által támogatott más nyelveken. A fontos tudnivalók ismertetését engedéllyel rendelkező ingatlanügyleti szakember (宅地建物取引士) tartja japánul, és a szerződések japán nyelvű változata a hivatalos.
Vállalhatják az adóügyi képviselőm szerepét?
Igen. A díjat egyedileg állapítjuk meg. Az adóügyi képviselő az Ön nevében átveszi az adóhivatal (税務署) vagy a tokiói fővárosi adóhivatal (都税事務所) iratait, benyújtja a bevallásokat és teljesíti a befizetéseket (a kijelölést az állami és a fővárosi adók esetében külön kell bejelenteni). A bevallásokat partner okleveles adótanácsadónk készíti.
Díjköteles a konzultáció?
A konzultáció ingyenes. Közvetítői jutalékot csak adásvételi szerződés megkötése esetén számítunk fel, a törvényes felső határon belül. 2026. október 1-jétől a külföldön élő ügyfeleknek felszámított közvetítői jutalékot is fogyasztási adó (消費税) terheli.

Közzétéve: 2026-11-21 / Utolsó frissítés: 2026-11-21

Írjon nekünk magyarul

Kérjük, írja meg költségkeretét, az időzítést és azt, hogy mit szeretne (vásárlás, kezelés vagy eladás). Nyugodtan írhat magyarul. E-mailben munkaidőnkben (japán idő szerint) válaszolunk, főszabály szerint japánul vagy angolul. Becenév is megfelel.

A konzultáció díjtalan. Nem keressük ismétlődő értékesítési hívásokkal, és egy rövid üzenettel nemet mondhat.